AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Ítélőtábla Bpkf.I.365/2024/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a Tatabányai Törvényszék több különböző, bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetésre ítélte. A Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta azzal, hogy az indítványozó vagyonát képező ingatlan zár alá vételének feloldásáról szóló rendelkezést mellőzte, hivatkozással arra, hogy a Be. 671. § 11. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében kell tisztázni a vagyonelkobzás elrendelésével vagy a zár alá vétel feloldásával kapcsolatos körülményeket. A vagyonelkobzásra irányuló megismételt egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a Tatabányai Törvényszék a vagyonelkobzásra irányuló indítványt elutasította, az ingatlan zár alá vételét feloldotta. A Győri Ítélőtábla vagyonelkobzást rendelt el, melyet az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített. A Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és vagyonelkobzást rendelt el. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság sérelmezett döntése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, és a (3) bekezdésében foglalt védelemhez való alapjogát sérti. Álláspontja szerint bár a másodfokú bíróság a Be. 598. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, azonban nem biztosította a védő kifejezett kérelmére azt, hogy az érveit alátámasztó bizonyítékokat reális határidőben bemutathassa. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó nem volt elzárva bizonyítási indítványok, észrevételek megtételétől, az ügyben már korábban is felmerült az ingatlan törvényes eredetének bizonyítása, a munkahely, valamint a jövedelem igazolásának szükségessége, amellyel kapcsolatban az indítványozónak volt lehetősége a szükséges dokumentumok benyújtására. Nem állapítható meg az a szélsőséges eset, amely a konkrét ügyben a bizonyítással összefüggésben alkotmányossági kérdést vetne fel, ezért nem sérültek a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben álló terhelti jogok. Nem volt megállapítható az sem, hogy az indítványozó kérdezési, észrevételezési jogát a bíróság szabályellenesen korlátozta vagy elvonta volna, így a fegyverek egyenlőségéhez ehhez a ponton szorosan kapcsolódó hatékony védelemhez való jog sérelmét sem állapította meg az Alkotmánybíróság. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt.