AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

2026. február 5.
Ügyszám: IV/2397/2023
Az ügy tárgya:

Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 13. melléklet 23. pontja elleni alkotmányjogi panasz (fogászati kezelőegységek évenkénti felülvizsgálata)

Az Alkotmánybíróság elutasította az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 13. melléklet 23. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A sérelmezett rendelkezés értelmében a fogászati kezelőegységeket évente az üzemeltetők időszakos felülvizsgálatnak kötelesek alávetni. Az indítványozó magánpraxist üzemeltető fogorvos előadása szerint az eszközök évenkénti felülvizsgálata jelentős többlet kiadással jár, és a felülvizsgálat elmulasztása esetén a jogalkotó szankciót helyezett kilátásba. Az indítványozó szerint a norma sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, mert a felülvizsgálat elmulasztása esetén a meglévő működési engedélye visszavonására is sor kerülhet. Álláspontja szerint a norma sérti a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, a fogyasztók jogait, mert egy kisebb fogászati rendelőnek jelentős többletköltséget eredményezhet. A jogszabály alkalmazása nemcsak megdrágíthatja a fogászati kezeléseket, de jelentős versenyhátrányt is okozhat az észszerűbb alkalmazást bevezető országokkal szemben. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a panasszal érintett jogszabálymódosítás fennálló jogviszonyba avatkozik, a már engedélyezett, üzemben álló fogászati kezelőegységre is vonatkozik. Kétségtelen, hogy a fogászati kezelőegység üzemeltetését a jogszabály változása az egészségügyi szolgáltató számára hátrányosabbá tette. Azonban a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt, a rendelkezés a múltban keletkezett tartós jogviszonyokat kizárólag a jövőre nézve módosította. Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott, mert a jogalkotói beavatkozásnak alkotmányosan elfogadható indoka van: egyrészt az Európai Uniós szabályozásnak való megfelelés, másrészt a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének elősegítése.  Mivel van alkotmányos indoka a közvetett visszamenőleges hatálynak, ezért nem sérült a B) cikk (1) bekezdése a tiltott visszamenőleges hatály tekintetében, erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Horváth Attila alkotmánybíró volt.