AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) 9. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az első fokon eljáró bíróság az indítványozót bűnösnek mondta ki egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségében. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az indítványozó büntetését enyhítette. Az eljáró bíróságok megállapították, hogy azzal, hogy az indítványozó demonstráló tömegben gázmaszkot viselt, megszegte a Gytv.  9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozást. A gyülekezés békés jellegének megőrzése érdekében, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők arcukat nem takarhatják el. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogot és véleménynyilvánításhoz való jogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozza; ezenkívül az eljáró bíróságok a jogszabályi rendelkezés alkalmazása során nem végezték el az alapjog-korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Gytv. sérelmezett rendelkezése a korlátozás céljaként a résztvevők azonosíthatóságát jelöli meg,  amely egy legitim célnak tekinthető. Amennyiben a Gytv. nem határozná meg a gyűléseken érvényesülő, főszabály szerinti arc eltakarási tilalmat, akkor ezen személyazonosítási (legitim) cél nem lenne teljeskörűen, és minden esetben elérhető; tehát megállapítható, hogy a korlátozás szükségesnek is tekinthető. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az arc eltakarás tilalma ugyan egy főszabály a Gytv.-ben, azonban nem kivételt nem tűrő szabály. Azaz, ha a szervező a bejelentésben jelzi, és azt a rendőrség ezen tartalommal tudomásul veszi, akkor az arc eltakarása lehetséges. Megállapítható tehát, hogy a kimentés lehetőségére is tekintettel, a Gytv. 9. § (2) bekezdés b) pontja által meghatározott korlátozás, a korlátozás legitim céljával összevetve nem tekinthető aránytalan korlátozásnak. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs alkotmánybíró volt.