AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párttv.) 4. § (4) bekezdése első mondatának „az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül” fordulata, második és harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 12/2023. (XII. 28.) PM rendelet (PM rendelet) 3. § a) és b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperes pártként működő egyesület a 2022. évi országgyűlési választásokon további pártok és egy egyesület részvételével közös listát állított. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mint alperes megállapította, hogy a pártok tiltott támogatásban részesültek. Az ÁSZ tájékoztatása alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) a megállapított összeggel csökkentette a felperes párt 2024-es központi költségvetési támogatását, és a behajtás érdekében megkereste az adóhatóságot. A MÁK határozataival szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Törvényszék elutasított. Az indítványozó bírói tanács álláspontja szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy bár az ÁSZ hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként működik, jelentései nem kötelező érvényű hatósági döntések, közvetlen szankcionálási joggal sem rendelkezik, jelentése alapján a párt mégis befizetésre köteles, amennyiben pedig ezt nem teszi meg, a jelentés automatikusan alapjául szolgál költségvetési támogatás csökkentésének, illetve végrehajtási eljárásnak. A Kúria álláspontja szerint az eljárás során hiányzik az a bírósági eljárást megelőző döntéshozatali szint, amelyben a tisztességes hatósági eljárással szembeni követelmények számon kérhetőek. A MÁK határozatával szembeni közigazgatási per csak formális lehet, ez pedig sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is. A hatékony jogorvoslathoz fűződő jog is sérül azáltal, hogy a közigazgatási bíróság a MÁK határozatáról nem mondhatja ki, hogy jogsértő, nem semmisítheti vagy változtathatja meg, továbbá a MÁK-ot új eljárásra sem utasíthatja. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ÁSZ ellenőrzése során kibocsátott dokumentumok nem minősülnek hatósági jogkörben hozott döntésnek, ekként nem vonatkozik rájuk az Alaptörvényben szereplő jogorvoslati jog. Az ÁSZ által folytatott ellenőrzések nem minősülnek közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásnak. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból fakadó követelményeket az adott eljárástípus sajátosságaira tekintettel kell meghatározni; önmagában a bizonyítási eljárás lefolytatásának hiánya nem jelenti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét. A mérlegelés nem részjogosítványa a tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata formális lenne, hiszen a tényállás megalapozottságának, az egyedi ügyre alkalmazott jogszabályok értelmezése és a hatósági döntés indokolása érdemi bírói kontroll alá vonhatók. Az Alkotmánybíróság a PM rendelet 3. § a) és b) pontjait érintően megállapította, hogy az ÁSZ fizetési felhívását követően a MÁK köteles döntést hozni tiltott támogatás esetén a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve fizetés elmaradása esetén az adóhatóság megkereséséről, ami ellen az Ákr. és a Kp. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.  Ezért az Alkotmánybíróság a Párttv. sérelmezett rendelkezései és a PM rendelet 3. § a) és b) pontjai ellen benyújtott bírói kezdeményezést elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Horváth Attila alkotmánybíró volt.