AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 197. § (26) bekezdésének a „valamint az ezen rendelkezések hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra is alkalmazni kell, ha a hivatalbóli kezdeményező az ilyen jogsértésekről az ezen rendelkezések hatálybalépése után szerzett tudomást” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperesi építési vállalkozás közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjeként az ajánlatkérővel kivitelezési szerződést kötött. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (KHKD) mint alperes szerződés-ellenőrzési eljárás keretében jogsértést állapított meg és bírságot szabott ki. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen. Az indítványozó bíró álláspontja szerint hátrányos visszaható hatályú jogalkotásról van szó, mert a Közbeszerzési Hatóság elnöke a KHKD eljárását a szerződés-ellenőrzési eljárást lezáró jegyzőkönyv közléséhez képest a 80. napon kezdeményezte. A közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos rendelkezések alapján viszont erre 60 napos határidő állt a rendelkezésére, ezáltal a bírói kezdeményezésben támadott rendelkezés visszamenőleges hatállyal teszi lehetővé a hatálybalépését megelőző jogsértések szankcionálását a KHKD számára, ami sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés egyértelműen rögzíti, hogy a Kbt. módosításáról szóló 2023. évi XVI. törvénnyel (Mód7. tv.) bevezetett új szabály a Mód7. tv. hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések esetében csak akkor alkalmazható, ha a tudomásszerzésre a Mód7. tv. hatálybalépését követően került sor, így nem nyitja újra a már lejárt határidőt, és kizárja a hatálybalépésekor már megnyílt eljárásindítási határidő meghosszabbodását is. Ezért az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a visszaható hatály tilalmának megsértésére alapított érvelést, és a bírói kezdeményezést elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós alkotmánybíró volt.